Miközben a csapat tagjai beszélgették, szőtték a terv részleit, nagy galiba történt. Elérték Yan Lee, a Fekete Nap által átnevezett Ba Sing Se külső falát, és a léghajó nagy fordulat közepette leszállt, pont a fal mellett. A járművön rajta voltak a rabok, akiket a Fekete Nap a Szellemerdőbe űzőtt, ezek közül az egyik megőrült, miután korábban közelebbi ismertségbe került egy szellemmel. Eltérítette a léghajót, betört a pilótafülébe és "leparkolt" vele a külső fal mellett, mielőtt észrevették volna őket a katonák A csapat tagjai nem értették, hogy mi folyik itt, szinte mindannyian leszálltak a léghajóról /kivéve Chuangot/, hogy kiderítsék mi történt. Látták, hogy Ba Sing Se-n kívül vannak, a kőfal mellett.

Mielőtt visszamehettek volna a gépre, a dilis rab újból felszállt vele, hogy személyes bosszút vegyen a Fekete Napon. Nem járt sikerrel, szinte ahogy a városba ért, a katonák lelőtték a léghajót. Felrobbant és minden utasa meghalt.

A csapat tagjai mindössze a robbanást hallották és ott maradtak, a hatalmas fal mellett, éppen a szennyvizet kivezető csőnél. Eközben Azoir is megérkezett a Szellemerdőben maradt lányokkal. Itt az idő, hogy kitalálják, hogyan tovább, miután az események ilyen fordulatot vettek.

KÖVETKEZŐ POSTOKAT IDE, DE ELŐSZÖR VEGYÉTEK ÚGY, HOGY NEM EGYBŐL A CSATORNÁBAN VAGYUNK, CSAK ARRA FOGUNK MENNI: Csatornarendszer

Ming hallotta a fiú és a lány bemutatkozását is, és elgondolkodott. ~valószinű, hogy tényleg nem ellenségek, elvégre segítenek kijutni innen és elvisznek Ba-sing-séhez, mindemellett ételt is adnak. Majd megszólalt: -rendben megbízom bennetek, én Ming vagyok föld- és fémidomár. Majd evett pár falatot.

 - Nos, talán kissé bizalmatlan vagyok, de ez nem is csoda, hiszen az utóbbi időben mindenki megakar ölni, aki él és mozog. - fonta karba kezeit Chou. - Viszont, még nem találkoztam egy víztörzsivel sem, aki ezen személyek közé tartozna. Szóval, adok egy esélyt. - mondta a lány, majd a fiú ajánlatát elfogadva neki látott az evéshez.

- Rendben. - bólintott Iona, majd lehunyta a szemét, és várta, hogy a testében térjen magához.

- Köszönöm Iona a bemutatást - biccentett Azoir majd meghajolt - Üdv nektek! Azoir vagy az északi víz törzséből. -majd ezután visszafordult Ionához - Nos a testeddel minden rendben, csupán Iruk járta át egyszer, sajnos nem tudtam megállítani. A többiek közelednek a külső falhoz. Most szeretnélek megkérni, hogy térj vissza a testedbe, mert a találka hely még nincs megbeszélve. Kérlek járj utána, és ha valamit megtudtál, ha tudsz jelenj meg nálunk. Valószínüleg a kocsiban leszünk, úton a külső falhoz.

Ezután Azoir a többiekhez fordult, végigmérte őket majd megszólalt.

- Nos lányok, csak hárman vagytok? Na nem gond, így legalább mindenki be fog férni a kocsiba. máris indulnunk kell, hogy oda érjünk a többiekhez. Útközben majd mindent elmondok. Most szálljatok be, és egyetek. Hoztam ételt és vízet. Nem tudom, hogy idomárok vagytok-e vagy nem, ezért fegyvereket is pakoltam a kocsiba.

Ezután Azoir intett Ionának, majd beült a kocsiba, és beindította a motort.

~Össze kell szednem magam. Akkor érek valamit, ha tudok koncentráltan gondolkodni.~

- A nevem Iona, levegő és hangidomár vagyok. Ő Azoir, a Fekete Nap mindkettőnket foglyul ejtett, és néhány társunkkal együtt megszöktünk. Egy léghajóval tartanak Ba Sing Se felé, hogy segítsenek az Avatarnak. Mi is odatartottunk, mikor megtudtuk, hogy a táborban maradtatok. Meditcáiós technikával jöttem, így el tudtam választani a szellemem a testemtől. Ba Sing Se-hez vinnénk titeket is, miután ettetek, és megtudjuk, ti kik vagytok. - fejezte be, majd Azoirhoz lépett. - A testemmel minden rendben? A többiek haladnak? A csatornarendszer bejáratánál találkozunk? - zúdította rá a kérdéseit.

Hirtelen egy idegen lány tűnt fel a semmiből. Azonban, ő nem volt élő. Egy szellem volt az. Ekkor Seto hirtelen az erdő sűrűjébe rohant és hiába próbálta Chou megállítani őt, már csak az ordítását hallotta és a fiú csupán hűlt helye volt. Nem tudta mire vélni. 

~Meg...meghalt? De hiszen, ő...Ő volt az első ember, akivel találkoztam a városban. Nem lehet, hogy ő...~

A lány szemeiben könnybelábadtak, amit először észre sem vett. Azután egy újabb idegen bukkant fel, egy olyan fémszerkezetben ülve, amivel néhány hete találkoztak. Chi-blokkoló öltözetben volt, de úgy nézett ki, mint egy víztörzsi. Ételt ajánlott nekik, de koránt sem tűnt megbízhatónak. 

 - Kik vagytok? - kérdezte gyanakvóan.

Ming körbenézett, és az erdőt kémlelte. Egyszer csak a semmiből egy lány tűnt fel. Egy hatalmas ordításra lett figyelmes és látta, hogy Seto eltűnt. ~ biztos a szelemek ölték meg, szegény. Majd halotta, hogy a lány megkérdezte, ki volt az aki elfutott. - Seto volt az, aki elfutott, egy tűzidomár. Miután Ming válaszolt neki megérdezte a lánytól: - hogy hívnak, és hogy kerültél ide a semmiből?

Ming még a kérdését se fejezte be, egy hangos zajra lett figyelmes. Megfordult és meglátott egy satomobilt, ami ép lefékezett. Egy fiú szállt ki belőle. Chi-blokkoló ruhában volt, ezért Ming ellenségnek gondolta. Majd megkérdezte tőlünk, hogy mikor kerültünk ide, és örülnénk-e egy kis élelemnek. ~ lehet hogy nem is az ellenséghez tartozik?, mert akkor nem kérdezne ilyeneket, vagy mégis? A lányra mutatott, és azt mondta hogy összehaverkodtunk vele is, éshogy helyezzük magunkat kényelembe. ~akkor ismeri a lányt. ~vajon ki lehet ő?

Ming megszólalt: -nemrég kerültünk ide, és régen is ettünk. -és ki vagy te?

- Végre megérkeztem! - dörmögte maga elé Azoir, miközben behúzta a kéziféket.

A motor zajától nem hallotta, hogy valakit a szellemek elraboltak, így mikor kiszállt a kocsiból csak megfagyott arcokat látott. Körbenézett, és meglátta Iona szellemét is.

~ Akkor itt minden rendben lesz. ~

Azoir elindult az új táborlakók felé, de volt egy kis gond. Elfelejtette levenni magáról a Chi-blokkolós ruhát. Ez Azoir fejéből ez teljesen kiment, ezért nem tudta mire vélni, azt, hogy a többi ember olyan ellenségesen nézett rá. Ezenkívűl az sem segített neki, hogy unalmában nem épp barátságosan köszönt a többiekre,

- Szervusztok foglyocskák! Mikor kerültettek ide? Örülnétek egy kis élelemnek is igaz? Gondololom régen ettetek. Aha, és látom, hogy összehaverkodtatok vele is. - mutatott Azoir Ionára - Na helyezzétek magatokat kényelmbe!

Iona épphogy végignézett a csapaton, amikor az egyik elrohant az erdőbe, és percek múlva meghallották az ordítását. ~A második ember halt meg úgy, hogy felelős voltam érte. Pedig soha nem akartam rosszat. És ezt a fiút nem is ismertem...~ gondolta, majd éppen nyitotta volna a száját, mikor meglátott egy satomobilt, benne Azoirral. Mikor a kocsi lefékezett, a lány odalépett a társasághoz, és megkérdezte őket:

- Ki volt az? Ki futott el? - gombóc keletkezett a torkában, és az egyetlen, ami vigasztalta, hogy nem volt más megoldás. Ha Iruk ment volna hozzájuk, ugyanaz az eredmény.

~De akkor sem kellett volna meghalnia. Senkinek sem kellett volna meghalnia, nem ilyen okokból. És még szomorú sem vagyok, hisz semmit nem tudok róla. Csak a bűntudat gyötör...~

Elaina fejbólintással jelzett Ming-nek, hogy hallotta, majd egy fa tövébe leült. Innen mindenki a szeme előtt volt.

Nem említette a többieknek, de teljesen védtelenült érezte magát, hiába tud tüzet idomítani. Nincsen nála se a táskája, se valamelyik fegyvere. A csorba balta se. ~A többiek rendesek, de egyiküket se ismerem igazán jól.~ jön rá miközben új társait figyeli.

Hirtelen egy lány bukkan fel, de valami nem volt rendben vele. Erre a furcsaságra Elaina ösztönösen és lendületesen hátradől.

-Fenébe!!-motyogja magának és a fejét fogja. 

Ordításra kapja fel a fejét. Rögtön meglátja, hogy az egyik fiú hiányzik. Utána valami a szemébe világít.

A táborban hirtelen egy szellemalak tűnt fel, egy légidomár szellemalakja pontosabban Ionáé akinek láttán Seto megilyedt és az erdőbe rohant. Ezután csak egy hangos ordítást hallhattak a többiek. Valami végzett vele, ez várható is volt hisz a legtöbb szellem ilyenkor pihenni szeretett volna, de a fiú felzavarta őket. Pár perc ismerkedés után egy gépkocsi zúgása tűnik fel ismét, a lámpája világít és egy férfi -Azoir- van rajta. A többiek pakoltak a raktérbe élelmet is, így amint találkoznak Elianáékkal képesek lesznek végre rendes ételhez jutni. Azonban még mindig nem tudni, hogy a két idegen milyen szándékkal jött a tábor új lakóihoz.

Ming miután a táborhelyhez értek elgondolkozott. ~Biztos hogy többen is voltak itt, mivel az összes nyom erre utal. ~és hogy sikerült itt túlélniük, és hogy sikerült kijutniuk innen, hogyha tényleg kijutottak nem csak más helyre mentek. Miközben gondolkodott észrevett néhány íjat, és az idomitások nyomait. ~talán az idomárképességeinket használva sikerülhet kijutnunk innen. Majd meghallota amit Elaina mondott:

-szerintem valahogy sikerült kimenekülniük, de ha mégsem akkor tényleg nem lehetnek messze. -válaszolt Elaina-nak.

Elaina követte Ming-et és Chou-t, míg elérték az elhagyatott tábort. Gyorsan és alaposan szétnézett majd az összegyűjtött információkat összesítette. A gyanús dolgokra még jobban megnézte. ~ Minimum egy földidomár, aki homokot is tudja irányítani ~ nézett a homokos részre. Túl hamar lesz a szilárd földből homok. És a környéken sehol máshol nincs ilyen jelenség. Majd az összeomlott bunkerhez.~ Rettentően közel van egy nagyobb folyó, szóval vízidomár is lehetett itt. Valaki íjász is lehetett és még egy tűzidomár.~ először a céltáblára nézett újból, majd egy apró kráterre. ~Farkas is volt itt. ~ Elaina sokáig nézegette a lábnyomokat. ~ Lehetséges, hogy a farkas miatt mentek el???

-Nem lehetnek messze- szól oda a csapattársaihoz. ~Vagy mégis???~aggódva nézi a farkasmancs-nyomokat.

Chou kissé aggódva, de ő is követte a lányokat. ~Kíváncsi vagyok miért elhagyatott ez a tábor.~

 - Az igaz, hogy szükség lesz vízre is. Nektek elsősorban az életet jelenti, de nekem fontos az idomításhoz is. Így annyira védtelennek érzem magam. Be kell vallanom a legvadabb álmaimban sem szerepelt ez, amikor Köztársaságvárosba indultam. - mosolyodott el a lány.