Zima még sosem gondolt bele, hogy ilyen csatornarendszer van a város alatt. Először azt hitte, ide fogják őket bezárni, de aztán átvitték őket egy portálon. Zima látott már elég képet ahhoz, hogy felismerje Ba Sing Se palotájának tróntermét.

~ Na ez az a város, ahová sosem akartam eljutni. *körülnézett* Hogy lehet, hogy a Dai Li meg Amon a banda jelképét viseli? Várjunk csak... Amon? De ő halott, nem? ~ Közben az 'uralkodó' hozzájuk szólt. Már épp a válaszon gondolkodott, mikor újdonsült társuk rájuk kacsintott, majd a férfihez mondott. Zima elismerte az ügyes választ, viszont volt vele némi problémája. 

~ A chiblokkoló tudja, hogy ő nem közénk tartozik, és hogy fogalma sincs az egészről. Ez a kirohanásából kiderült. Remélem, hogy a chiblokkoló nem tud szólni az 'uralkodónak' és, hogy az úrnak is megtetszik ez a hízelgés és nem kerülünk nagyobb bajba. ~ Zima úgy döntött, vár. Ő nem képes ilyen hízelgásre. Kira pedig feltette normálisan a kérdést. Míg a válaszra várt megpróbálta feltűnés nélkül felmérni a terepet.

~Mi? Hogy kerültünk Ba Sing se-ba?~ ismerte fel a trón teremet. Jobbnak látta, ha ő is meghajol. Még mindig érezte a megpörkölődött haj szagát. A király önelégült vigyorral az arcán ült a trónján. Mellette Amon állt. ~Amon, mit keres ő itt?~ eszébe jutott, amikor az egyenlőségiekkel megpróbálta elfoglalni a várost. Akkor majd nem elkapták, de meglógott előlük. Azt is látta mire képes. Félelem fogta el a férfi láttán. Kira a mellette álló fiú válasza hallatán, visszafojtott egy horkantást. 

-Igazán érdekelne a szervezett célja. Tudja, amikor megkérdeztem azt a fiatalembert, ott maga mellet, csak annyit árult el "Az titok"-nézett az elfogójukra 

Sárkányok, gyakorlatozó őrök, titokzatos átjárok... Aaron nem hitt a szemének. ~A dolog kezd túlnőni rajtam.~

Az elrablójuk Ba Sing Se-be vitte őt és a három lányt. ~Ez az én szerencsém. Megérkezem Köztársaság Városba, erre, szinte azonnal elrabolnak, ráadásul három teljesen ismeretlen lánnyal, akikről lövésem sincs, hogy kicsodák.~ Ám Aaronnak félre kellett tennie ezeket a gondolatait, ha élve megakarta úszni az egész kalandot. A három lányon is segíteni akart, éppen annyira tanácstalannak tűntek, mint ahogy ő érezte magát.

~Most azt hiszik, hogy a tűz népe tisztelői vagyunk. Muszáj lesz tovább játszanom ezt a szerepet.~

Aaron a Köztársaság Városba való utázása során hallotta, hogy Ba Sing Se-t elfoglalta egy ismeretlen banda, de csak legyintett rá, pletykának gondolta. Egészen mostanáig.

A kis csapatot az "Uralkodónak" nevezett férfi elé vitték. Aaron megpillantotta a teremben Amont is. ~Ez lehetetlen. Mi folyik itt? Amon halott.~ Aaron természetesen tudott Korra Avatár és Amon között történtekről.

~Hihetetlenül erős véridomár. Csakúgy, mint a titokzatos férfi, aki engem is tanított, majd eltűnt... Talán, ha sikerülne vele beszélnem, tudna róla valamit. Nem sok véridomár van.~

- Meghajolnak az új király előtt, ez tetszik. Most pedig beszéljetek, mit akartok tudni rólunk hamár személyesen engem kerestetek fel - mondta az "Uralkodó".

~Egoista, rettenetesen öntelt. Ez lesz a megoldás, fényeznünk kell az egóját.~ Aaron a három lány felé fordult és feltűnésmentesen rájuk kacsintott.

- Uram! - szólalt meg Aaron határozottan. - Hallottunk nagyszerű tetteiről, az egész főváros az Ön nagyságától zeng. Azért bátorkodtunk felkeresni, hogy még többet megtudjunk a mozgalmáról és segítsünk Önnek, ha méltónak talál e megtiszteltetésre minket - hajolt meg mélyen a fiú.

~Istenem, mégis miket meg nem teszek a túlélés érdekében. És mi ez a béna szemkötő, ezen a félnótás "Uralkodón?~

-Szóval titok, ha?

A férfi kezében ismét megjelent a lángcsóva s a lány hajtincséhez nyomta, ami ennek köszönhetően kissé megpörkölődött. Pontosan csak egy része megfeketedett.

-Most vagy beszélni kezdesz, vagy a hajad után az arcod következik.

Azzal elveszi a tüzet, azonban az idomítását még nem hagyja abba.

-Szóval tiszteled a tűz népét mi? Ez egy piros pont egy fekete papíron.

Majd ismét egy ajtót nyitnak ki és továbbvezetika foglyokat. Egy hosszú, fénytelen folyosó végén egy hatalmas, föld alatti központot láthatnak. A közepén hatalmas lángokban égett valami, az oldalain sárkányok voltak bebörtönözve, előttük őrök gyakorlatoztak. A folyosó végén egy hasonló átjáró van ott, mint ami a szellemvilágba vezet, azonban ez teljesen máshova vitt, névszerint Ba Sing Se-be. Azon belül is maga az uralkodó elé. A férfi nem szólalt meg, csak ült a trónján őrökkel körbevéve. A Nap úgy tűnik véghez vitt pár sikeres törekvést, ugyanis mellettük maga Amon állt, meglepő módon talpig Fekete Nap öltözetben, ahogy a Dai Li ügynökei is.

-Uram, ezek az emberek érdeklődnek a Fekete Nap után.

Ha nem térdeltek volna le, akkor bizony az egyik őr fogja őket térdre kényszeríteni, egy nem túl kellemes lökéssel.

-Meghajolnak az új király előtt, ez tetszik. Most pedig beszéljetek, mit akartok tudni rólunk hamár személyesen engem kerestetek fel.

/Amon maszkján a fekte nap logója van, nem az egyenlőség jelképe. Egyelőre ide írjatok, Gergő még nem csinálta meg a Fekete Nap uralta Ba Sing Se-t/

Kira elgondokodva hallgata a többieket. ~Azt hiszik sikerülhet? Ők talán kijutnak, de én? Ellőtettem már az esélyem... És én miattam kerültek ilyen helyzetbe~ dühös volt magára. Szétnézet. Négy őr plusz a fiú. ~Ha megpróbálnék idomítani... Nem, nem csinálhatok több meggondolatlanságot! ~ harapot az ajkába. Üvölteni, tombolni akart.    

A barna szemű lány pillantása elhallgatatta Aaront. A fiú próbálta visszafogni magát, mély lélegzeteket vett, hogy megnyugtassa magát, pont, ahogy nagymamája tanította neki réges régen.

- Szeretnénk megtudni többet a bandátokról... - mondta az Aaron másik oldalán lévő lány, a titokzatos srácnak, aki megbilincselte őket. - Bár nem vagyok tűzidomár, attól még lehet, hogy többre becsülöm a tűz népét, és híres vezetőit, mint például Ozait vagy Sozint. Nélkülük nem lett volna a kulturális forradalom a háború után.

Aaron összezavarodott. Bandák, tűz népe, Ozai és Sozin. ~Mégis mibe keveredtem már megint?~ Ránézett az előbb megszólaló lányra, jobban szemügyre vette vonásait. Csak egyik szeme látszott, a másikat egy kendő takarta el, de Aaron így is felfedezte szemének csillogásában a csalafintaságot.

~Hazudik. Szóval nekik sincsen sok fogulmak a dolgokról, csak úgy, mint nekem. Valószínűleg ők is rosszkor voltak, rossz helyen.~ Aaron elhatározta, hogy segíteni fog a lányoknak. Ha harcban le is győzték őt most, a beszélőkéjétől nem foszthatják meg.

- Igazat mond - szólt oda a zöld szemű srácnak. - Nagy tisztelői vagyunk a tűz népének. Mindig is közéjük akartam tartozni. Nézzétek csak meg az öltözetemet, nem éppen egy vízidomárhoz illő - blöffölt.

~Remélem beválik.~

Zima utálta a bilincseket. De nem is az volt a legrosszabb, hanem hogy elkapták őket. Legszívesebben kiabált volna, olyan ideges volt. De fékezte magát. ~ Egyelőre bele kell törődnöm a helyzetbe, de úgy is kijutunk. Valahogy...  De legalább arra van esély, hogy megtudunk róluk valamit. ~ Mély levegőt vett, próbált közömbös arcot vágni, miközben levitték őket a csatornába. A fiú újra felteszi a kérdését, hogy mit akarnak a naptól. Kira válaszán meg sem lepődött. Viszont a másik fiú megjegyzése bosszantotta. ~ Láthatta, hogy mekkora erővel rendelkeznek. Nem fogják kiengedni csak úgy, kérésre. Most már belekeveredett. Rosszkor volt rossz helyen. Pont, mint mi. ~ Karin válasza viszont nagyon tetszett neki, ő sem találhatott volna ki jobbat. ~ Csak azt remélem, hogy van elég tudása a Tűz Népéről. ~

~ Szóval chiblokkoló is a srác...Ez igen ~ jegyezte meg magában Karin, mikoözben a csatornába hurcolták őket. Kissé kellemetlen érzés volt chiblokkolva lenni, de ezt már korábban is tapasztalata. Ez azonban most nem volt lényeg...végre információt szerezhettek.

- Tehát mit akartok a naptól? - hangoztt nyugodtan a fiú kérdése, mire a lány elgondolkodott. Mit is akartak tulajdonképpen a fekete naptól? ~ Információt. Megismerni egy bűnbandát...meg ilyesmik ~ válaszolt magában, és elgondolkodott. Ha többet akart megtudni, a legegyszerűbb az lett volna, ha blöfföl...végül is nem voltak köztük földidomárok. Tehetett egy próbát. ~ Ennél nagyobb bajba amúgy meg hogy kerülhetném? ~ kérdezte magától, ajkán egy rövid, gúnyos mosollyal.

- Szeretnénk megtudni többet a bandátokról...bár nem vagyok tűzidomár, attól még lehet, hogy többre becsülöm a tűz népét, és híres vezetőit, mint például Ozait vagy Sozint - mondta. - Nélkülük nem lett volna a kulturális forradalom a háború után.

Aaronnak még mindig szörnyen lüktetett a feje, fájt mindene a falnak csapódás miatt. Kótyagos volt még, amikor az álarcosok rárakták a karperecet, és elhurcolták őt, és a három lányt csatornába.

~Jól indul az első napon Köztársaság Városban... Így, hogy a kezem meg van bilincselve, meggyógyítani sem tudom magamat.~

Körülnézett, szemével próbált egy lehetséges menekülőútvonalat találni, ám nem járt sok sikerrel. Gondolt arra is, hogy beveti, az előtte álló kis mitugrász ellen véridomító képességeit, ám félt, hogy megint nem tudná kontrollálni magát. Így is eléggé zaklatott volt.

-Tehát, mit akartok a naptól? - mondta a zöld szemű srác nekik, gúnyos mosoly kíséretében.

- Az titok - mondta egyik, a három lány közül. Fekete hajú, barna szemű volt, vörös, tűz népe ruhában. Aaron már most ki nem állhatta.

- Fogalmam sincs, ti őrültek miről beszéltek - mondta gúnyosan. - De én szeretném még látni a napfényt, szóval hálás lennék, ha elmehetnék - vágta oda a fiúnak, majd a három lányhoz fordult. - Kik vagytok ti, és mégis mibe kevertetek engem? - kérdezte tőlük morogva.

~Nyugalom Aaron, nyugalom.~

-Már megint a bilincs...-sóhajtott fel a lány. Egy csatornába hurcolták őket, ahol a fiú feltettte a kérdését.  Ezen Kira is elgondólkodott, mert fogalma se volt, miért kezdet el nyomozni. Hogy bosszantsa a srácot csak annyit felelt: -Az titok -mosolygot sejtelmesen. Ez nem tetszet a fiúnak, dühösen villant a tekintette, de visszafogta magát.