A hangulat ugyan nagyon jó volt, ellenben a motivációnak nem volt semmi értelme. A fekete nap rájött a tervükre és felfedezték a Csatornaváros hollétét. Két hatalmas fémhajóval egy óriási léket vágtak a földbe és a városban folyamatosan emelkedni kezdett a vízszint. Sokan a gyermeküket kapkodták magukkal és kirohantak a felszínre, ahol mind-mind a fekete nap fogságába estek.  Seto, Miroku, Ming és Schiwo azonban a víz sodrásának áldozata lett, Miroku be is veri a fejét egy csőbe s ezáltal elájul. A társaság többi tagja mind a Fekete Nap börtöneibe került.

 

/Körülbelül két héttel később, a jelenlegi eseményekhez igazodva/

 

Mind a négyen egy halászhajón ébrednek. Szerencséjük volt, egy bőkezű öreg bácsika kimentette őket és elbújtatta őket a Fekete Naptól. A hajó jelenleg az óceán közepén lehetett, alig négy-öt fős legénységgel. Amikor Schiwo felébredt, egy rá vigyorgó kisfiút látott aki az ágyán térdelt és várta, hogy felébredt. Amikor az kinyitotta a szemét, akkor villámgyors léptekkel kirohant a szobából melyben csak ők négyen voltak és hangosan üvöltözni kezdte.

-Nagyapa, nagyapa felébredtek a bácsik és a néni. Mit csináljak.

Majd a vén halász lépett oda hozzájuk.

-Üdvözöllek titeket, már azt hittem, hogy nem tértek magatokhoz. A nevem Ian, én húztalak ki titeket amikor a Fekete Nap elpusztította csatornavárost.

 

- Akkor iinduljunk srácok, ne vesztegessuk az időt. -

- Ming! Te fogsz Mirokuval egy csapatot alkotni. Ha balul sülne el a dolog, akkor ti fogtok segíteni nekünk. Készen kell állnotok minden helyzetre! Ez már nem gyerekjáték! ~Próbáltam motiváló lenni~

-Én mit csináljak? én se akarok ittmaradni, segíteni szeretnék!

- Rendben! Akkor én fedezem a hátatokat.

- 2 fogolyt is vihetek. - mosolyodott el.

- Én leszek. De mi lesz Chouval?

-Oké. Miroku akkor te leszel a fedezetem. Követsz messziről, a házak tetején vagy bárhol megbújva, lényeg, hogy ne kapjanak el. Nos, ki akar lenni a fogoly? - nézett kiváncsian Schiwo-ra és Chou-ra

- Fekete Nap egyenruhát meg onnan szereznénk, ahonnan jöttünk, egy halott már úgy se veszi hasznát. Azután megindulok a belváros fele és elvezetlek katonához aki majd elmondja, hol tartják a foglyokat Köztársaság Városban. Ha megkérdezné miért nem tudom, majkd mondom, hogy most osztottak be ide és ezért vagy valami ilyesmi. 2 nap múlva meg visszajönnék ide és életbe lép a 2. fázis. De az majd később. - mondta Seto.

 - Nos, a terv így egyszerűnek tűnik, de veszélyes. Ennek ellenére én sem akarok ölbe tett kézzel ülni és várni.

- Szívesen veled mennék. Halk vagyok, mint az árnyék.

- Ne menjen veled valaki? Te se tudhatod mikor eshet bajod.

- Benne vagyok. Van is egy tervem. Akik itt maradnak toboroznak egy kisebb sereget, míg mi visszamegyünk a felszínre. Mivel tuzidomar vagyok, beoltozhetnek Fekete Naposnak és eljátszanank, hogy foglyul ejtettem valamelyikotoket és elviszem a börtönbe vagy ahol a foglyokat tartják, hátha ott találunk foglyul ejtve néhány fontos embert vagy az Avatart akár, hogy kiszabaditsuk. Kívülről való erositesre nem nagyon számíthatunk, belülről kell megszabaditani a várost! A tervemnek van egy későbbi fázisa, azt majd később mondom el, ha ez beválik 2 nap múlva visszajövök ide és jön a 2. része. - Vázolta terveit Seto. - Mit szóltok? -

- Megyek! Gondolom elkél a segítség. Főleg, hogy nem nagyon számítanak légidomárra. 

- Azt ajánlom hogy legyen két csapat. Első: Aki akar az jön velem és kovácsolunk egy tervet, a maradék itt marad segíteni a sérülteknek, segítenek nekik és ha úgy érzi, hogy mostmár jönni akar, akkor hagyunk itt egy találkozási pontot, hol? mikor? Akkor ki tart velem? ~Kérdezem őszintén~

- Nem. - Nevetett fel Seto.