Iona először sokkot kapott, de az öregurat felismerte. Hallott Irohról, ahogy azt is tudta, hogy teaháza van a szellemvilágban. Reménykedett benne, hogy kaphat tőle segítséget, tudta, hogy már Korrának is segített, Aangnak, Zukónak, és a régieknek pedig számtalanszor. Megfogta Nora karját, és a teaház felé intett:

- Furulya nincs, de egy kis segítséget kaphatunk. Gyere!

*Odamennek*

Iona odalépett Iroh-hoz, tiszteletteljesen meghajolt, és látta, hogy Nora követi a példáját.

- Üdvözlöm. Segítségre lenne szükségünk. Egy szellemet keresünk, megszállták a városunkat, és úgy hisszük, szörnyű dolgok közelegnek. Hallottam, hogy sokaknak nyújtott már segítséget, kérhetjük mi is a tanácsát?

A furulyát még Tenzin rejtette el, itt a szigeten és vagy egy légidomár mester kell ahhoz, hogy kinyissa vagy pedig négy levegőidomár. Mivel Iona nem mester így szereznie kell maga mellé legalább három légidomárt, jobban mondva kellene ugyanis Nora türelmetlen volt és maga sem tudja hogyan láva segítségével megolvaszotta az ajtót, ami mögött a furulya és még sok más érdekes tárgy és térkép volt. Iona akár el is tehet párat, ugyanis a néhány a hangok idomításáról szólt. A furulya maga egy kisebb emelvényen állt, semmi nem őrizte. Azonban amikor Iona megérintette azt, hirtelen a szellemvilágban találta magát Nora-val együtt. A jó hír, hogy egyenesen a kapuval szemben a valódi világba, a rossz hír, hogy köztudott, hogy arrafele elég hideg van, valamint a furulya sincs sehol, valószínűleg a rendes világban ragadt. A közelben egy aprócska kémény füstfelhőket eregetett, teaszag áradt ki az ajtaján és egy békés öregúr -Iroh- teázgatott a szellemekkel.

~Remélem, nem kell majd sokáig keresni...~ gondolta magában, miközben a furulya hollétét igyekezett kideríteni.

- Nora, te zseni vagy! - pattant fel örömében. Mivel látta, a földidomár értetlenül néz rá, magyarázni kezdett. - A hangidomítás nem fog működni, ez a technika félelmetesen nehéz. Ha egyszer mester leszek, akkor talán meg tudom majd csinálni, de a jelenlegi szintemmel semmiképpen. Viszont, itt írnak egy furulyáról, ami hasonlóan hat a szellemekre, mint Aang sípja az állatokra. Még átolvasom, de ez működhet...

Iona leült az egyik polc tövébe, és lapozgatni kezdte a könyvet.

Nora csak nézelődik a könyvtárban, azonban világ életében nem szerzett rendes oktatást így olvasni sem tud, persze ezt fél bevallani. Szégyenli, így úgy tesz mintha hasznossá tenné magát, azonban Iona idővel láthatja, hogy a lány azt sem tudja, hogy a szöveget eszik vagy isszák. Ekkor ismét könnybelábadt szemmel néz a lányra.

-Sajnálom...Hasznavehetetlen vagyok... Miattam nem fogjuk megtalálni a barátomat.

Majd idegességében a földhöz csap egy könyvet, furcsa módon pont azt amelyikben a titok lapul. Pontosabban egy térkép a furuja helyzetéről mellyel kommunikálni lehet a szellemvilággal. Sajnos a hangidomítás erre nem teljesen alkalmas, legalább is nagyon nehéz. Oly szinten, hogy Iona még nem tudja alkalmazni ilyen szinten.

-Mi ez?

Kérdezi a lány.

~Megérkeztünk. Hála a szellemeknek...~

Iona megnyugodva nézett körbe. Sejtette, hogy Tenzin nincs a szigeten, a Fekete Nap betörése épp elég nagy esemény volt, hogy a légidomárok vezetőjeként ő is jelen legyen. Intett Norának:

- Gyere! Keresnem kell némi információt a szellemekkel kapcsolatban, például arról, hogy milyen hangokra reagálnak. A légtemplomban van jónéhány ősi könyv, remélem találok bennük valamit. Segítesz? Ketten többet látunk...